Ugrás a tartalomhoz

Willy Coppens

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Willy Coppens
Willy Coppens egy korabeli ábrázoláson
Willy Coppens egy korabeli ábrázoláson
Született1892. július 6.
Watermaal-Bosvoorde, Belgium
Meghalt1986. december 21. (94 évesen)
De Panne, Belgium
SírhelyDe Panne
Állampolgárságabelga
Nemzetiségebelga
Fegyvernemgyalogság, légierő
Szolgálati ideje1912–1940
Rendfokozataőrnagy,
Egysége1ére, 4me, 6me, 9me
Csatáielső világháború
Kitüntetései
SzüleiOmer Coppens
Civilbennagykövet

Willy Coppens aláírása
Willy Coppens aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Willy Coppens témájú médiaállományokat.

Willy Coppens (teljes nevén: Willy Omer François Jean Coppens de Houthulst) (Watermaal-Bosvoorde, Belgium, 1892. július 6.De Panne, Belgium, 1986. december 21.) belga katona, az első világháború legeredményesebb belga és világszinten 36. legeredményesebb pilótája volt 37 igazolt légi győzelemmel, amelyek túlnyomó részét felderítő léghajók ellen aratta. Katonai szolgálatát a belga légierőnél töltötte, viszont angol repülőgépeken.

Az első világháborúban

[szerkesztés]

Coppens 1912-ben lépett be a hadseregbe. A gyalogságnál kezdte katonai pályafutását a 2. Gránátos ezredben, később, 1915-ben csatlakozott a légierőhöz. Harminckilenc belga társával saját költségükön beiratkoztak egy polgári repülőiskolába, a Hendonba, Angliában. Miután Franciaországban kiegészítő képzésen is részt vett, kétüléses repülővel kezdte pályafutását 1916-ban. A következő évben már együléses vadászgéppel repült, és hamarosan mestere lett a felderítő léghajók vadászatának (angolul: balloon bustering). Egy-egy ellenséges léghajó lelövése után gyakran végzett akrobatikus mutatványokat repülőgépével. Egyszer egy német léghajó támadta meg, és egy pontos sortüzet zúdított a nyakába. Coppensnek jobb ötlete nem volt, ezért kikapcsolta a motort, hogy gépének légcsavarját megvédje. Addig várt, amíg a gépe le nem vitte a német léghajó tetejét, majd újraindította gépét, és végignézte, ahogy a lángba borult német lezuhan. Mikor szakaszparancsnokká léptették elő, a könnyebb megkülönböztetés érdekében kékre festette gépét.

1918 októberében sorra aratta győzelmeit, míg egy német pilóta október 14-én meg nem sebesítette a lábát. Ez a légiharc Torhout közelében zajlott, Belgiumban. Annak ellenére, hogy a golyó átvágta egy artériáját és erős fájdalmai voltak, sikerült lelőnie az ellenséget, és leszállnia a saját vonalak mögött. Lábát a hiányos orvosi ellátás miatt amputálni kellett. A háborút 37 légi győzelemmel fejezte be. Tehetségét az is jelezte, hogy kevesebb, mint fél éven belül 27 léghajót lőtt le.

A háború után

[szerkesztés]

1928-ban Coppens lábamputációja ellenére megdöntött egy ejtőernyős ugrási rekordot, amit 1932-ig tartott is. Mintegy 6000 méter magasról ugrott ki a gépből. 1940-ig szolgált mint katonai attasé Franciaországban, Olaszországban és Svájcban. Több könyvet is írt, köztük az emlékiratait, illetve megírta a belga légierő szerepét az első világháborúban. De a repüléssel sem hagyott fel teljesen, és egy olyan implantátumot tervezett, amellyel pótolhatta lábát. Közreműködött a belga légierő továbbfejlesztésében is.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]